Az ablak nem nyílik ki többé.Itt bent minden olyan öres nélküled,és előttem ellobben az utolsó gyertyaláng.Egy örökkévalóság óta várok már,de végre közeleg a perc.odakint gyülekeznej a sötét fellegek.

Át kell jutnom a monszunon,az egész világon túlra az idő végezetéig oda ahol többé már nem eaik az eső.A viharral dacolva a szakadék szélén és ha már nem bírom tovább akkor arra gondolok,hogy egyszer majd együtt rohanunk át a monszunon.És minden rendben lesz...

Egy félhold bukik alá lassan a horizonton.Vajon rád is úgynaúgy ragyogott?és vajon megtartja amit nekem ígért?Tudom,hogy egyszer megtalállak, hallom a nevedet az orkán zúgásában,és még erősebben gondolok rád.

Át kell jutnom a monszunon,az egész világon túlra,az idő végezetéig,oda ahol többé már nem esik az eső.A viharral dacolva a szakadék szélén,és ha már nem bírom tovább akkor  arra gondolok, hogy egyszer majd együtt rohanunk,mert már semmi sem állíthat meg minket a monszunon át.

Héj

Háj

átküzdöm magam minden akadályon míg az ajtó mögé nem érek.legyőzöm ami szembeszáll velünk és akkor végre eljutok hozzád.

És akkor minden rendben lesz.Akkor minden rendben lesz.Minden rendben lesz.Rendben lesz.

Át kell jutnom a monszunon,az egész világon túlra,az idő végezetéig,oda ahol többé már nem esik az eső.A viharral dacolva a szakadék szélén,és ha már nem bírok gondolkodni akkor arra gondolok, hogy sgyszer majd együtt rohanunk,mert már semmi nem állíthat meg minket-a monszunon át

A MONSZUNON ÁT!!